- Beküldte: ipeto
A kiállítás képzeletbeli kirándulásra invitálja az érdeklődőt. Idősebb Bedekovich Lőrinc (1751-1823) a Jászkun Hármas Kerület első földmérője volt, Jászfényszarun élt. Úttörő szerepet játszott a Hármas Kerület fejlesztésében, a Zagyva, Tarna, Galga vadvizeinek megszelídítésében, hiszen rá hárult az árvizek elleni védekezés, mocsarak lecsapolása és a gátak építése az úthálózat fejlesztése, a településeken belül új utcák kijelölése, malmok, zúgók tervezése, valamint a középületek terveinek véleményezése vagy ritkábban tervezése is.
Gazdag életművéből eddig több mint száz darab térképe, terve és vázlata került elő. Ennek nyomában indultak el a Bedekovich Lőrinc Népfőiskolai Társaság Fotóműhelyének és a Duflex Fotográfiai Stúdió tagjai és készítettek a geodéta munkásságáról egy átfogó sorozatot. Malmokról, hidakról, egykor zabolázatlan folyókról, útjelző szobrokról, kápolnákról, középületről, amelyeket a térképész megjelölt munkáin. A legtöbb jelölés még ma is valós építményre mutat. Épített örökségünk közé tartozik többek között a jászárokszállási kápolna, a jászalsószentgyörgyi Erzsébet vízimalom, a jászberényi klasszicista stílusú városháza is, amely az apai örökséget tovább vivő ifjabb Bedekovich tervei alapján és építő mesteri irányításával készült. Számos település őrzi nyomát, Jászfényszarun is részt vett a városháza tervezésében s több új utcát jelölt ki.
A mintegy 30 kópiából álló kiállítás szűk keresztmetszete a több száz képes anyagnak, amely a Bedekovich Lőrinc Népfőiskolai Társaság ösztönzésére jött létre. A fotók készítői: Danis János, Herbai Judit, Kondor Edit, Mészáros Annarózsa, Pető István, Tóth Péter és Winkler Csaba. A kiállítás Pető István egyetemi adjunktus gondozásában készült.
A kiállítás rendezésében közreműködők: Kovács Béláné Pető Magdolna, Kovács Béla, Pető István, Róbel Gábor. Kéziratos térképek és térképrészletek forrása: Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára, Magyar Nemzeti Levéltár Heves Megyei Levéltára
A kor földmérési eszközei is jól láthatóak az idősebb Bedekovich Lőrinc térképein. Közülük legismertebbek a háromszögelési méréseknél, a földrajzi helyek koordinátáinak meghatározására szolgáló csillagászati műszer, az astrolabium, a mágneses iránytűvel ellátott compass, a mérőlánc, mérőasztal, szintező távcső, a jelző és kitűző rudak.
Bedekovich 1795-ben rajzolt, Nagykunságot bemutató térképén nemcsak a mérnöki műszereket, hanem a mérőasztalnál dolgozó mérnök alakjában saját magát is megörökítette (T_108). A térkép szélén megrajzolt fa mögül előbukkanó állatfejekkel (ökör, kecske és juh) valószínűleg a pusztákra jellemző állattartásra kívánt utalni.
A pusztai élet tárgyai, mezőgazdasági szerszámok, a pásztorok főző- és evőeszközei láthatók Bedekovich Lőrinc Péteri- és Tajó-pusztáról 1782-ben készült, rendkívül díszes alkotásán (Nro_0036). Az ábra főalakja csónakban, iránytűn álló faun, kezében sarlóval nádat vág. Faun látható, kezében a léptéket kifejező mérőrúddal Bedekovich Lőrinc 1817-ből származó kiskunsági (Nro_1975) és nagykunsági térképén (Nro_1817) is. Az ábrázolásból az apa és a fiú közös munkájára következtethetünk. A felmérést valószínűleg az ifjabb, a díszítést az idősebb Bedekovich készítette.
Az idősebb Bedekovich művein angyal figurák is feltűnnek. Az 1781-ben Jászfényszaruról készült térkép jobb felső sarkában szálló angyal látható, kezében ugyancsak a léptéket és tájolást jelző mérőrúddal (Nro_0020). Bedekovich Lőrinc "Jászság képe" című alkotásán puttó tartja kezében a szöveges feliratot (Nro_0810). Feltehetően ez az 1817-ben készült térkép is az apa és fiú közös munkájának eredménye, ugyanis az ifjabb Bedekovich önálló művein figurális ábrázolások nem láthatók. Az idősebb Bedekovich Lőrinc legismertebb, Szolnokon őrzött térképén, amelyen 1782-ben az egész Jászkun Kerületet bemutatta (T_62), a Hármas Kerület színes címere, katona, felszerszámozott ló, fegyverek és mezőgazdasági eszközök figyelhetők meg. A katona kezében lévő, ágyútöltéshez használt rúdon lévő mérföldbeosztás a léptéket fejezi ki.
A jászkunsági vonatkozású térképek nagy részét idősebb Bedekovich Lőrinc készítette, akinek munkásságát fia, ifjabb Bedekovich Lőrinc folytatta. Bedekovich életművéből érdemes kiemelni a Heves Megyei Levéltárban őrzött, a korszak legszebb, legjelentősebb vízrajzi térképművét, amely a Zagyva folyó Hatvan és Szolnok közötti szakaszát ábrázolja (1791-ben) 31 darab (egyenként 70x40 cm nagyságú, 1:36.000 méretarányú) térképen. Marsigli hadmérnök munkássága óta ez volt az első nagyszabású vízfelmérési munka. Alaposságát mutatja, hogy a térképsorozat 13 féle jellel ábrázolja a vízzel kapcsolatos objektumokat; pl. soha el nem öntött partok, néha elöntött partok, csekély vízállásnál is elöntött partok, partomlások, stb. Nemes Gerzson főmérnök fáradhatatlan kutatómunkával az 1980-as években feltárta a Bedekovichok családi kapcsolatait, mérnöki és térképészi működésük minden lényeges mozzanatát, a vízszabályozásban betöltött fontos szerepüket, sőt az idősebb Bedekovich mérnöki eszközeiről is jelentetett meg tanulmányt. A térképészek munkásságáról, életművéről az alábbi kiadványokban találhatunk részletes adatokat: (FODOR Ferenc: Magyar vízmérnököknek a Tisza-vögyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei. Bp., 1957. és RAUM Frigyes: A magyarországi földmérők és térképészek fontosabb életrajzi adatai. Bp., 1987.)
Forrás: Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Kéziratos térképei ISBN 978-963-7244-16-2
