Nemcsak Pipafüst!

Második alkalommal ítélte oda a Jászsági Civil Vándordíjat és a vele járó 200 ezer forintos elismerést „A Jászságért” Alapítvány kuratóriuma, melyet a 2011-es esztendőben a jászfényszarui illetőségű Bedekovich Lőrinc Népfőiskolai Társaság érdemelt ki. Az elismerés mögött kemény és kitartást igénylő, közel két évtizedes munka áll. Erről és a Bedekovich Lőrinc Népfőiskolai Társaság hétköznapjairól beszélgettünk Kovács Béláné Pető Magdolnával, a társaság elnökével.

- Hogyan fogadták az elismerés hírét?

- Meglepődve, szinte a lélegzetem is elállt a hír hallatán. Nem is gondoltuk volna azt, hogy egy ilyen rangos pályázaton a mi civil szervezetünknek egyáltalán keresnivalója van. A pályázati lehetőséget megismerve végül az elnökségi tagok biztatására készítettük el és nyújtottunk be pályamunkát a díjra. Először Jásziványon, a Jászok Világtalálkozóján értesültem róla szóban, ekkor közölte velem a hírt dr. Dobos László (A Jászok Egyesületének ügyvivője -PKA). Szavakba sem tudtam önteni, mit éreztem akkor, csak a meglepődést látták az arcomon.

- A díj mellé anyagi juttatás is jár. Mire fogják felhasználni?

- Az újságra fordítjuk, természetesen, annak nyomdai költségére. Csak ezért az egy szolgáltatásért fizetünk, mivel minden más munkát, amely az újsággal kapcsolatos, önkéntesen végzünk. Ebben a munkában segítenek a népfőiskolánk tagjai, de azok az ismerősök is, akik valamilyen szállal kötődnek a településünkhöz, a Jászsághoz – akár itt, akár a kistérségen kívül, vagy külföldön élnek. A díj adományozásának indoklásában egyébként is kitérnek lapunkra, a Pipafüstre, mert „értékőrző és értékteremtő kiadvány”.

- Melyikre büszkébbek, a népfőiskolai társaságra vagy a lapra?

- A kettő együtt érvényesül. Nem kis erőfeszítést és nem kis büszkeséget jelent a civil szervezet léte, a közösség, már magában sem, hiszen idén már tizenhetedik éve működik a Bedekovich Lőrinc Népfőiskolai Társaság. Sok olyan emberrel ismerkedtünk meg az évek során, akikkel talán nem is találkoztunk volna, ha nincs a civil szervezet. Ismeretségek, barátságok, „szellemi kapcsolatok” azaz együttműködések kötődtek. S persze büszkék vagyunk a kiadványainkra, könyveinkre, fotókiállítási anyagainkra és a civil újságunkra. Magyarország vezető médiafigyelője, az Observer is elismerően nyilatkozott a Pipafüstről: tartalma becses, vagyis az olvasóknak a települési információk - melyek valljuk meg, az itt élőket húsba-vérbe vágóan érdekli - mellett tágabb látóhatárt nyit, és felhívja a figyelmet arra, hogy a múlt és a jövő összefügg: tanulni, okulni kell az előbbiből, az utóbbi érdekében is.

- Miért szeretik a Pipafüstöt az olvasók?

- Mert jó kézbe venni! Ideális a mérete, kellemes a szemnek és a kéznek. Jól láthatók a képek, a betűméret is az olvasáshoz megfelelő. A környezetbarát papír és a nyomdafesték illatának keverékéből adódó újságillat pedig, mindenkit olvasásra csábít. De nemcsak a külcsín, hanem a belbecs is fontos olvasóink számára. Lapunkban, mely már az ötödik évfolyamánál tart, azt is kedvelik, hogy helyi híreket olvashatnak a településről, a múlt értékeiről, a jelenről, a társadalmunkról – eredményeinkről és a változtatásra váró dolgainkról. Nem korlátozódik csupán Jászfényszarura, hanem hírt adunk a szomszédos kistérségek, és települések eseményeiről is – tesszük ezt előzetesen, hogy számos lehetőséget ajánljunk a kikapcsolódásra vágyóknak, vagy tájékoztatunk egy-egy jeles eseményről, hogy megosszuk az értékes tetteket, gondolatokat. Nem titkolt célunk az – amelyet érzékelünk, hogy meg is valósul -, hogy gondolatokat ébresszünk, tettekre sarkalljunk. A mikszáthi gondolatok pedig most is időtállóak.

A Pipafüstöt az országhatáron innen és túl is szeretettel fogadják és várják is, de eljuttatjuk a szomszédos, hírelt településekre, a Jászság minden önkormányzatához, könyvtárához, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei könyvtárba, régió központokba, a testvérvárosainkba, és a társ népfőiskolákhoz is, illetve minden olyan helyre, ahová a pályázati vállalásunk és a nyomdai előállítás szerint kötelező. Ameddig a népfőiskola létezik, addig a lap is élni fog – így tervezzük, ha a pályázati lehetőségek segítségünkre lesznek. Újdonságunk, a júliusi szám megjelenésén túl, hogy a lapszámok majdnem mindegyike elérhető már elektronikus formában is a www.bedekovich.hu internetes oldalon.

- Részesült már a Bedekovich Lőrinc Népfőiskolai Társaság korábban is hasonló elismerésben?

- Igen, már több alkalommal volt szerencsénk átvenni díjakat, melyeket a népfőiskolai munkánkért kaptunk. Ilyen volt a Jászfényszaruért kitüntető emlékérem-Jászfényszaru Város Képviselő-testületétől: "a város társadalmi fejlődésében végzett kiemelkedően eredményes munkáért" 2003-ban. Három évvel később és idén is díszoklevelet vehettünk át a Jászok Egyesületétől a Jászságban élők és az onnan elszármazottak kapcsolatának ápolása érdekében kifejtett eredményes és önzetlen tevékenységért". Ugyanebben az évben népfőiskolákért emlékérem birtokosai lettünk, a Magyar Népfőiskolai Társaságtól "kiemelkedő népfőiskolai tevékenységért".

És most már az említett Jászsági Civil Vándordíj is a miénk "A Jászságért" Alapítványnak köszönhetően. E díj átadására a hagyományos Erzsébet napi programunkon kerül majd sor.

- Milyen tevékenységek jellemezték a Bedekovich Lőrinc Népfőiskolai Társaságot a kezdetekkor?

- A társaság profilja az elmúlt több mit egy évtizedben sokat változott. Tevékenysége előremutató, több alkalommal korunkat megelőző volt s ma is az. A kezdetektől hiánypótló, kultúra és hagyomány megőrző munkát folytattunk. Kiállításokat, vásárokat, előadás sorozatokat szerveztünk és bonyolítottunk le – mind a mai napig, folyamatosan. Első „stabil” pontunk a máig élő Erzsébet-napi kézműves kiállítás és vásár. E programhoz mindig kapcsolódik egy fórum, kerekasztal beszélgetés, vagy egy vidékfejlesztési konferencia, vagy éppen egy könyvbemutató. Ezzel is a helyi társadalom, a vidékünk, a helyi gazdaság fejlődését, vagy éppen a helyi termékek bemutatkozását reméljük segíteni.

Az első években a már említett kiállítás - vásár mellett az ünnepekhez (Karácsony, Húsvét) kötődő kézműves programokat szerveztünk: adventkor koszorúkötést és Húsvét előtt tojásfestést, melyek inkább családi jellegű programok voltak. Egyúttal ezeket a művészeti formákat újjá is élesztettük településünkön. A kezdetektől és azóta is folyamatosan vannak segítőink, ismerőseink, barátaink, kollégáink. Az első nyári művészeti táborunkban is sokat segítettek. Nemcsak kézműves programjaink vannak, hanem művészeti, szórakoztató rendezvények is. Ilyen az Adventi Hangverseny, mely azóta Adventi Kávéházzá bővült. A népfőiskolánk Drámapedagógiai Műhelye pedig évről évre tematikusan szervezi a szülők akadémiáját és a nyári dráma táborokat. Mindezen túl megjelentettünk több kiadványt – Bedekovich Füzetek sorozatban, képeslap füzetet, kalendáriumot, számtalan prospektust s nem beszélve a legutóbbi „Zarándokúton a Jászságban” című a Jászság katolikus templomait bemutató könyvről. Fotóműhelyünk anyagából több fotókiállítást is szerveztünk.

- Milyen feladatokat látnak el napjainkban?

- Az idő előrehaladtával sok új tevékenységgel bővült feladataink sora. Így műhelymunkákat folytattunk, a pályázatok kapcsán rengeteg előadást tartottak nálunk vagy mi mentünk „vendégségbe”, tanulni máshová. Működésünk során új pedagógiai módszerekkel is megismerkedtünk, ezek közé tartozik a „Best Practice” (Jó gyakorlat) is, hiszen a felnőttoktatásban a frontális oktatási módszer nem kivitelezhető. Célravezetőbb műhelymunkákkal, sok-sok gyakorlással elsajátítani a tudást. Pontosan emiatt élőek a népfőiskolák, nemzetközi szinten is.

- Hogyan képzeljük el a Bedekovich Lőrinc Népfőiskolai Társaság egy napját?

- A nap „huszonnégy órájában” civilszervezeti tevékenységet is folytatunk, amely folyamatos létet, odafigyelést igényel. A munkánkhoz nagyon is elkötelezettnek kell lenni. Nem ugyanazt tesszük napról napra, így minden nap más és más, de ezért szereti és örömét leli benne minden tevékeny tagunk is.

- Sokrétű tevékenység kötődik a Bedekovich Lőrinc Népfőiskolai Társaság nevéhez. Melyik a legkiemelkedőbb közülük?

- Nehéz egyet kiemelni belőle, hiszen hosszú távban, folyamatban gondolkodunk. Társaságunkat leginkább a stratégiai lét jellemzi, melynek periódusai az egyes pályázatokhoz kötődnek. Értelemszerű, hogy ebből kifolyólag, minden egyes elnyert pályázatunkra, annak megvalósítására és fenntartására büszkék vagyunk. Ám a legnagyobb büszkeséggel a felnőttképzési programjainkra tekintünk. Ilyen volt a „Vállalkozó nők a vidékért” nevet viselő képzésünk, amelyen helyi és „vidéki” résztvevőink egyaránt voltak. A vállalkozónői képzést két alkalommal is megrendeztük, mind a két alkalommal több mint száz résztvevővel. Nem volt könnyű feladat, hiszen mindkét esetben egy-egy éves, folyamatos munkáról volt szó, melyet uniós erőforrások segítségével tudtunk véghezvinni és hazai pályázati forrásokból fenntartani.

- Mennyire kapcsolódnak egymáshoz a programok?

- Mivel a pályázatok nem zárultak le, a két program is egymásra épült és erősítik egymást, csak célcsoportjaik, résztvevőik mások. De nem építhetünk kizárólagosan a pályázatokra, illetve azok erőforrásaira, rengeteg önkéntes segítőnk is van – ezért a munkáért csak köszönettel tartozunk mindenkinek. Itt visszakanyarodhatunk az újsághoz, hiszen nem is gondoltuk volna, hogy ilyen sokáig képes lesz életben maradni. Az első lapszámokat közösségi kezdeményezéssel indítottuk útjára és vállalkozói finanszírozással tudtuk megjelentetni.

 - Mi lesz a legközelebbi esemény, mely a Bedekovich Lőrinc Népfőiskolai Társaság nevéhez kötődik?

- Közreműködünk egy nyitókonferencia szervezésében, lebonyolításában, mely egy európai uniós pályázathoz kötődik. Jászfényszaru Város Önkormányzata a főpályázó és együttműködőjeként jelenik meg a Bedekovich Lőrinc Népfőiskolai Társaság. A pályázati konstrukció célja az alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkező, munkavállalásukban korlátozott emberek önálló életvitelének, foglalkoztathatóságának és társadalmi integrációjának javítása, illetve a képzési programokba való bekapcsolódás elősegítése, egyéni fejlesztési terveken keresztül. E mellet egyik szervezője vagyunk a szintén önkormányzati pályázat által támogatott testvérvárosi találkozó program sorozatnak, ennek keretén belül érkezik hozzánk öt napra Jászfényszaru két testvérvárosának delegációja, a romániai Bors és a lengyelországi Zaklicyn településekről.

Pál Katalin Alíz

(Megjelent a tutihir-ben, 2011.07.24-én)

A tartalom érvényessége: 
2011/08/03, sze - 17:45 - 2011/09/03, szo - 17:45