Magyar Vidékakadémia

2011. március 10-én Tokajban, a Kulturális és Konferencia központban, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) rendezte meg a Magyar Vidékakadémia második sorozata keretében a Helyi Termékekről szóló záró konferenciáját – amelynek vendégei voltunk.

A rendezvényt Kiss Ágnes osztályvezető MNVH Állandó Titkárság részéről nyitotta meg és köszöntötte a vendégeket.

Szabadkai Andrea a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület elnökségi tagja tartott tájékoztatót a kistermelői jogszabályok gyakorlati alkalmazhatóságáról, amelyet nagy érdeklődés kísért. Bemutatásra került az egyesület új kiadványa, amely a honlapról is elérhető: Helyi termelők, helyi termékek a rendezvényeken. Kisokos kistermelőknek és rendezvényszervezőknek. Az új kiadvány tartalma: 1. Rendezvény szervezőkre vonatkozó szabályok, 2. Kistermelőkre vonatkozó szabályok 2.1 Az értékesítés határa, 2.2 Termékjelölés alkalmi rendezvényen, 2.3 Nyilvántartások, igazolások az értékesítéshez, 3. Higiéniai, biztonsági követelmények, 4. Kóstoltatás, 5. Jogszabályok, 6. Útmutatók – amelyek elérhetők a honlapokon: www.elotisza.hu, www.vm.gov.hu. Az előadó kihangsúlyozta az életszerű rendelet megalkotását pl a falusi vendégasztalt érintő szabályozások ismételt bevezetését, a civil és szakmai érdekképviseleti együttműködés jelentőségét, Európa fejlettebb országaiban a Termelői Vásár szerepét, a közétkeztetésbe bevitt helyi termékek elterjesztését pl: „A mi menzánk …” 2 napon át csak helyi termékből készítik az ételeket.

A hagyományos termékek piacra juttatása – a HÍR (Hagyományok Ízek Régiók) védjegy szerepe téma előadója Zobor Enikő vezető tanácsos Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszer-feldolgozási Főosztály. Előadásában hangsúlyozta, hogy cél a fenntartható helyi boldogulás. A minisztérium és az Agrár Marketing Centrum honlapjain elérhető a HÍR védjegy megszerzésével kapcsolatos pályázatok. Jelenleg 47 termék rendelkezik a védjeggyel. Több éve már, hogy megrendezik a Híres Íz Napokat (Budapest, Vajdahunyadvár).

A modern kiskereskedelem elvárásai a kistermelők felé téma előadója: Batternay Anita közgazdász, ügyvezető Premium Hungaricum Kft. részéről. A Magyar Ízek Háza csak olyan termékeket tart a kínálatában, amelyek vagy rendelkeznek a Premium Hungaricum védjeggyel, vagy kizárólag magyar tulajdonú vállalkozások állítják elő azokat. Az üzlet teljes élelmiszerbolti kínálattal áll a vásárlók rendelkezésére, vagyis az alapvető élelmiszerek (hús, tejtermékek, pékáru) ugyanúgy szerepelnek a palettán, mint a minőségi borok és pálinkák. A magyar tulajdonban álló üzlet 100 négyzetméteren, a Csillagvár bevásárlóközpontban kezdte meg működését, 2200 termékből álló kínálattal, 210 beszállító, amelyek családi vállalkozások, kkv-k.

„Az üzlet megnyitása mögött – árulta el Batternay Anita a tulajdonos – elsősorban az a felismerés áll, hogy a kis- és közepes magyar termelők áruiból a teljes termékpalettát le lehet fedni: ez azzal is együtt jár, hogy a vásárló sok olyan áruval is találkozik, amelyet a nagyobb áruházláncok polcain nem látott. Ami az árképzést illeti: a diszkontláncok szintjével ez az üzlet érthetően nem versenyezhet, ám exkluzív árazásról sincs szó. Emellett az ár/érték arány magas, hiszen a vevő a pénzéért több mögöttes tartalmat, hozzáadott értéket kaphat. Elkerülhetőek lennének a szándékos csalások: a magyar földet sosem érintett vecsési káposzta, a Makón átcsomagolt kínai hagyma, a Brazíliából érkezett kalocsai paprika. De vajon hogyan lehetne megakadályozni, hogy a tényleg Magyarországon termelt pocsék árukat a „magyar” márkanévvel próbálják eladni? Nyilván sehogy, a megoldás csak az lehet, hogy ha a magyar fogyasztó nem hagyja átverni magát, ha megköveteli a minőséget, nem lehet megvezetni egy nemzetiszín logóval. Már ha lennének hiteles márkák és eredetvédelmi rendszerek. Hogy tényleg csak az írhassa rá az árujára, hogy „jó magyar paradicsom”, aki tényleg jó magyar paradicsomot termel.”

Premium Hungaricum - Az egyesület 2004-ben alakult azzal a céllal, hogy összefogja a Kárpát-medence tradicionális élelmiszeripari- és kapcsolódó vállalkozásait, amelyek a magyar gasztronómiai-kulturális hagyományban gyökerezve egyedülálló minőséget állítanak elő. Ezen kívül olyan újonnan kifejlesztett termékeket is kínálnak, amelyek kiemelkedő innováció eredményeként születtek és nemzetközi összehasonlításban is figyelemre méltóak. Az egyesület kiemelt célja az egészséges életmód támogatása olyan termékek előtérbe helyezésével, amelyek természetes alapanyagokból és környezetbarát technológiával készülnek. A hungaricumokból összeállított, és folyamatosan bővülő termékcsaládon keresztül szeretnék bemutatni a hazai és a nemzetközi közönség számára a hagyományos magyar értékeket úgy, hogy a termékek egymást erősítő marketingtámogatással képesek legyenek megállni a helyüket a piacon. www.premium-hungaricum.hu

Az előadó kiemelte, hogy vannak olyan fejlesztendő területek az élelmiszergyártói szektorban, amelyek elsajátítása nélkül a kkv-k a csőd szélére kerülhetnek: nincs jellemzően értékesítési szervezet, vevőszolgálat. Árpolitikai, árképzési, tervezési módszertani, marketing ismeretek szintje kritikusan alacsony; vevőkezelés üzleti kommunikációs formák (árajánlat, e-mail, rendeléskezelés, tárgyalási készség, stb) erősen fejlesztendőek; termék design, csomagolás tervezés – szaktanácsadás szükséges; informatikai eszközök és alkalmazásuk drámaian elmaradott; értékesítési költségek kalkulálása hiányzik az árból. Nem kell mindent a termelőnek egyedül csinálnia – legyen, aki helyettesíti. Készüljön üzleti terv, legyen meg a célcsoport – a termék pozícionálása, történjen piackutatás, fogyasztási attitűd felmérése, alkalmazzon tanácsadót, gazdag marketingeszközöket, új termék bevezetésénél az újabb és újabb informatikai eszközöket is használni kell.

A nemzetközi Slow Food mozgalom előadója: Dr. Erdős Zoltán alapító, „elnök” a Hagyományos Termék Kerekasztal részéről hangsúlyozta, hogy szabad egymástól ellesni dolgokat és meg kell tanulni együttműködni. Az olaszok és a franciák védik a saját termékeiket, míg a magyar piacot 14 féle multi bevásárló központ uralja, ellehetetlenítve a magyar gazdákat, a helyi termékeket.

Jó gyakorlat bemutatók - Muhari Zoltán polgármester, Panyola, illetve Pál Rudolf a www.helyipiac.hu programvezető bemutatta: „Adj egy méter esélyt a helyi termékeknek”, ahol a termelő terméke megtalálható a boltban – helyi termék védjegy címkével ellátva. Erős település erős helyi közösség elképzelhetetlen erős helyi gazdaság nélkül. Panyola polgármestere (aki egyébként jászberényi származású) hangsúlyozta a honlap jelentőségét, amelyen nem csak a település belső kulturális értékeinek feltüntetése a fontos, hanem a saját helyi termék megjelenítésére is alkalmas felület – on-line értékesítési, kommunikációs platform. Az akció megvalósítása nagyon egyszerű és csak együttműködési készség kell hozzá! Ehhez az akcióhoz az említett honlapon keresztül csatlakozni lehet (akár tanulni is lehet a mások jó ötleteiből – szerk.). Mindez a jelentős kezdeményezés, egy alig több mint 600 fős településről indult, összefogva az országból számos hasonló gondolkodású partnerrel.

A zempléni Molnár méhészet tulajdonosa Vizsolyból – a Biblia hazájából - érkezett. 2008-ban az év méhésze, 2009-ben megkapta az Egészségbarát védjegyet. Egy hektáros mézelő területen tevékenykedik, vendégházat üzemeltet, 22 féle méhészeti terméket forgalmaz, méz múzeumot szeretne alapítani. Érzése, tapasztalata szerint – hitelt, támogatást nem kapott – a minisztérium szlogenje nem tudja, hol érvényesül: Befektetés a vidéki területekbe – hol itt a befektetés?! Reményei szerint azért minden tervét megvalósítja, ha nem sikerül 5 év alatt, akkor majd 15 év alatt. A családi vállalkozás hitvallása: „Istené a dicsőség, a családé az elismerés”
Ezt követően került sor a „Helyi termék” előállítók termékbemutatására.

Kovács Béláné Pető Magdolna
Civil referens