- Beküldte: ipeto
Ha szeretet nincs bennem,
Csak zengő érc vagyok vagy pengő cimbalom.
Legyen bár prófétáló tehetségem,
Ismerjem bár az összes titkokat és minden tudományt,
Legyen akkora hitem, hogy hegyeket mozgassak,
Ha szeretet nincs bennem,
Mit sem érek.”
(Pál apostol első levele a korintusiakhoz)
A szeretet, amit adunk és kapunk életünk legfontosabb meghatározó élménye. A szeretet képesség, amit tanulni kell. Egy képesség, aminek valamilyen formája mindenkiben megvan ugyan, de nem azonos mértékben.
Az igaz, tiszta szeretet nem ismer akadályokat, és nem ismer kifogásokat. Sem távolságot, sem betegséget, sem egyéni problémákat, sem közös gondokat. Talán még a halált sem. A szeretet legmagasabb szintje a teljes szabadság. A szeretethez bátorság is kell, nem is kevés. A valódi szeretet soha nem passzív. Nem háttérbe húzódva figyel, hanem cselekszik, néha hibázik, de mindig keresi a problémák megoldását, és mint egy kertet, ápolja a kapcsolatot. Minden egyes nap. A szeretet – csak úgy, mint minden képesség – fejleszthető.
A Bedekovich Lőrinc Népfőiskolai Társaság drámapedagógiai műhelye minden évben szervez drámatáborokat és módszertani programokat. Ebben az évben a Tábor témája szeretet-tükör, címe: Játék-Szer(etet)-Tár, a drámatábor megvalósítására 2017 július 3-ától kerül sor. A komplex program összeállítása összecsengett azzal az igénnyel, hogy a felnőttek (magunk) felé is megfogalmazzuk: A szeretet – csak úgy, mint minden képesség – fejleszthető.
Böjte Csaba gondolatait idézve: „A szeretet bölcsője – a házasság mérföldkövei. S ha végigvesszük a házasság útjának mérföldköveit, azok örömét, sajátos feladatait, kihívásait, melyekre ha tudatosan készültök, könnyebben megbirkóztok velük.”
Így került sor, arra hogy a Balaton-felvidéki hegyek aljában a Schönstatt központmunkatársainak meghívására a népfőiskolai társaság és az egyházközség tagjainak delegációjaként jubileumi napon vettünk részt. Július 1-jén múlt tíz éve, hogy Bíró László püspök Óbudaváron megáldotta a Schönstatt-központ mellett kialakított, tizenöt állomásos Házaspárok útját. A jubileumi családnapon Pál Feri atya előadása után több százan járták-elmélkedték végig az utat.
„Hetven-nyolcvan család regisztrált a mai alkalomra, száznegyven gyerekkel – mondta Török Péter szervező –, körülbelül háromszáz vendég van jelen. A gyerekeket foglalkoztatjuk, hogy a szülők közben a lelki programokra koncentrálhassanak. Tilmann Beller schönstatti atya szellemében járunk el, aki a családnapok sikerének zálogát a gyerekek minőségi és biztonságos foglalkoztatásában, a finom ételekben, kedves vendéglátásban és a kegyelmi forrásokhoz való hozzáférés lehetőségében látta. A Schönstatt mozgalom legfőbb célja a házasság szentségének életre váltása. Gyakran emlegetjük a „létapostolkodást” is, ami azt jelenti, hogy nemcsak szavainkkal, hanem az életünkkel, jó házasságunkkal, kisugárzásunkkal is hatni akarunk a környezetünkre.
Mint Pál Feri atya is mondja: a jó házasság emberileg szinte lehetetlennek tűnik, de mi bizakodóak vagyunk, mert abban hiszünk, hogy – mint mondani szokták – a győztesek azok a vesztesek, akik újrakezdenek. A jó házasság titka talán éppen ez: hogy tudjunk újra meg újra felállni, bocsánatot kérni, a koronát a házastársunk fején helyreigazítani.”
Karikó Éva (Böjte atya könyveinek szerkesztője) és Sallai Tamás, a jubileumi napot vezető házaspár rövid bevezetője után Pál Feri atya következik, és remek formában van. Bár az elején szabadkozik, hogy mit is mondhatna ő ennyi sokat megélt, kipróbált katolikus családnak, egykettőre magával ragadja, s gyakran megnevetteti közönségét. Az alapvető célja egy-egy ilyen előadással az – mondja –, hogy hasznos, tudományosan megalapozott információkat adjon, és ezzel segítse a harmóniára törekvő, elkötelezett házaspárokat. Igyekszik nevükön nevezni a dolgokat, és figyelmeztetni, mi nem segíti a kapcsolatot. Ettől preventív hatást remél. A keresztény közegben gyakori naivitástól, „vakmerő bizakodástól” akar megóvni.
Tapasztalatai szerint a beszűkült kapcsolati helyzetek kitágítását, új fénybe helyezését nagyszerűen segíti a humor, a megnevettetés, az öniróniára való készség felkeltése. Fontos, hogy bizonyos problémákról ne mindig ugyanaz jusson eszünkbe, hogy ki tudjunk lépni ezerszer rótt gondolati-érzelmi köreinkből.
Ahhoz akar hozzájárulni, hogy a párok tisztában legyenek a teremtett világ törvényszerűségeivel, és előnyükre tudják fordítani őket. Ne legyenek irreális elvárásaik a házastársukkal szemben, és így ne vonjanak le téves következtetéseket a törvényszerűen jelentkező házassági nehézségekből – nyilatkozta Pál Feri atya.
A következő másfél órában a tizenöt állomásos Házaspárok útját járjuk a közeli erdőben, tizenkét-húsz fős csoportokban. Ennek a személyesség a legfőbb jellemzője. Életfázisokon vezet végig, jellemző élethelyzetekre hívja fel a figyelmet. Részletesebben erről a következő lapszámunkban írunk.
Kaposi Gábor atya (korábban négy éven át iskolalelkész volt Sopronban) nyolcgyermekes családból származik; bátyja a négy schönstattos vezető házaspár egyike. Nemrég tért haza Rómából, ahol Szent Ágoston-kutatással foglalkozott. A záró misére készülés közben nyilatkozta: „Amikor a házaspárok útjáról gondolkodunk, érdemes szem előtt tartanunk – mondja. – Egy útnak mindig van valamilyen célja, értelme. Bizonyos értelemben mindig az út elején vagyunk, és csak lépésről lépésre haladhatunk: a következő lépésre kell koncentrálnunk, nem a hegycsúcsot bámulnunk ...”
Forrás: Magyar Kurír/Kiss Péter
Fotó: Lambert Attila
„A szeretet: úgy fogom meg a kezed, hogy Te észre sem veszed, mégis miután megfogtam, már fogalmad sincs, milyen lehet nélküle.”
Kovács Béláné Pető Magdolna
Bedekovich Lőrinc Népfőiskolai Társaság
