- Beküldte: ipeto
A Művelődő közösségek Észak-Magyarországon címen öt megye bevonásával népfőiskolai hálózatépítés kezdődött el egy borsodi kis településen, Nagybarcán. A projekt szakmai központja a Nemzeti Művelődési Intézet Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatósága. A Bedekovich Lőrinc Népfőiskolai Társaság is innen kapta a megkeresést, felkérést, hogy csatlakozzon e programhoz.
A program célja, hogy a Magyarországon és a Kárpát-medencében működő népfőiskolák kapcsolatba kerüljenek egymással, hálózatot alakítsanak ki. Ebben az évben három nagy területi egységben kezdték meg a munkát Európai Uniós pályázat megvalósításából: Észak-Magyarországon, Nyugat-Magyarországon és az Alföldön. A pályázati kiírásnak megfelelően a projektben tíz népfőiskola bevonására került sor, szervezetenként két fő részvételével. A hálózatépítéshez a borsodi egyesületeken túl Heves-, Nógrád-, Szabolcs-Szatmár-Bereg-, Jász-Nagykun-Szolnok megyékből is csatlakoztak.
A műhely célja, hogy a már működő népfőiskolák tagjai megerősítsék motiváltságukat, szerepüket, valamint információt kapjanak a népfőiskolák és a közösségi művelődési lehetségek területeiről, funkcióiról. További cél, hogy a közösségfejlesztésről, a közösségi tervezésről, a fiatalok bevonásáról, saját vezetői szerepükről ismereteket szerezzenek és a saját közösségeikben kamatoztatva használni tudják azokat. A műhelyfoglalkozás-sorozat februárban kezdődött és 9 hónapon át minden hónapban egy alkalommal, mindig más településen találkoznak majd a műhely tagjai. Elsőként február 5-én, Nagybarcára érkeztek 4 szomszédos megye népfőiskolájának munkatársai, hogy találkozzanak s személyesen is megismerjék a Bán-völgye Népfőiskola Tagozat munkáját. A találkozót a Tollas Tibor Emlékházban tartották, ahol a jelenlévők megismerték az emlékház – mint közösségi színtér – létrejöttét, működését majd a népfőiskolai tagozat kialakulását. Nem maradhatott el a helyi specialitások kínálása sem - kapros-krumplis lángossal*, vajas pogácsával, kávéval és teával fogadták a vendégeket. Háziasszony és előadó Csikász Gáborné Erzsébet (tanító s az emlékház közösségi vezetője), Csikász Orsolya alpolgármester voltak, a település polgármestere Tóth-Péter Zoltán köszöntötte a vendégeket.
A nagybarcai születésű Kecskési Tollas Tibor (1920 - 1997) a 20. század szabadságharcos lírai költője, katonája, politikusa, a müncheni Nemzetőr főszerkesztője, kiadója és a magyar nemzeti ellenállás rendíthetetlen szervezője volt. Élete arra is példázat, hogy tisztességes ember tudott maradni az embertelen világban. A tiszaháti falvak, mint Milota is, mind a mai napig hősként tekinti Tollast. 1945-ben baljós fordulópontot hozott a költő életébe, de egyben az ő jelenléte reményt jelentett Milota számára. A szovjet hadvezetés 1944 decemberében úgy döntött, hogy a Tiszahát, a huszonhárom Tisza menti magyar falu területével növelni kell a Szovjetunió területét. Közöttük Tiszabecs, Uszka és Milota területe a hatalom hídfőállása lett volna. A helyi lakosság ellenállását tömeges deportálásokkal kívánták megtörni: ebből a három faluból mintegy kétezer férfit hurcoltak el, akiknek csak egy kis része – mintegy egytizede – élte túl a fogságot, a málenkij robotot. Tollas Tibor rendkívül nagy szerepet játszott abban, hogy ezt a három falut nem csatolták el Magyarországtól, és a szovjet hadvezetés kényszerűen lemondott a többi tiszaháti településről is.
Sok százezernyi társával együtt hamis vádak miatt börtönbe került – ekkor született a Füveskert-antológia, melyet rabtársaival együtt verseikből állítottak össze -, majd részt vett 1956 forradalmában, ezt követően 1956 szellemiségének egyik leghitelesebb utazó nagykövete lett szerte a világban. A nagyvilágban élő magyarság összetartása és az óhazával fenntartott kapcsolatai erősítése érdemeként kitüntették.
Dr. Balázsi Károly, nyugalmazott főiskolai tanár nagy tisztelettel emlegette Újszászy Kálmán tanár urat, akitől elsőként hallott a népfőiskolai „mozgalomról”. Majd megemlékezett a nem régiben elhunyt Sz. Tóth Jánosról, a jelenkori népfőiskola kiemelkedő alakjáról, aki sajnos már nem lehet közöttünk. Elismeréssel szólt a Magyar Népfőiskolai Társaság munkájáról, a jól működő központról, számtalan tanulmánykötetről, az újságról s a jeles nemzetközi kapcsolatokról, szakmai tevékenységéről.
Újszászy Kálmán (1902 - 1994) a XX. századi magyar népfőiskolák egyik megalkotója a sárospataki református teológiát végezte el, majd Skóciában, Svájcban és Görögországban folytatott egyetemi tanulmányokat. Debrecenben doktorált, Szegeden szerzett egyetemi magántanári minősítést. A sárospataki kollégiumban 1931-ben lett a teológia-filozófia professzora. Egyidejűleg faluszeminárumot, falukutatást szervezett, falusi tehetségeket toborzott a népfőiskolába. Népfőiskolai előadásai maradandó hatást gyakoroltak a magyar társadalmi, politikai, kulturális élet számos kiválóságára. Jelentősen gazdagította Kelet-Magyarország szellemi életét.
Az ebéd – szintén egy helyi specialitás a nagybarcai töltött káposzta - után a község építészeti és történelmi látnivalóit keresték fel a vendégek: az óvodát, a művelődési házat és a református templomot. Vadnai Zoltán Géza nagytiszteletes lelkész úr mesélt a templom és az egyházközség történelméről. Tollas Tibor költő mellett Almási Balogh Pál (1794 - 1867) nagybarcai magyar orvos, nyelvész, barlangkutató munkásságába is betekintést nyertek a résztvevők.
A falusétából visszatérve az emlékházba, a többi közösség is bemutatkozott – a további találkozások sorrendjében. Tokaji Pap Miklós Népfőiskola – Tokaj; Sréter Ferenc Népfőiskola – Salgótarján; Ideál Életreform Népfőiskola Közhasznú Egyesület – Kazincbarcika; Gömör Népfőiskolai Egyesület – Putnok; Bethlen Gábor Népfőiskola Túristvándi – Túristvándi; Kiskörei Vásárhelyi Pál Egyesület – Kisköre; Bedekovich Lőrinc Népfőiskolai Társaság – Jászfényszaru; Sola Scriptura – Vizsoly. Ez utóbbi helyszínre egy közeli jeles eseményre meghívást kapott a népfőiskolánk. A következő helyszín Tokajban a Pap Miklós Népfőiskolán lesz, március elején.
Kovács Béla
Bedekovich Lőrinc Népfőiskolai Társaság
*Kapros-krumplis lángos – a Duna Televízió „Ízőrzők” sorozatában is bemutatásra került. A jelenlévők szerint is, a barcaiak méltán lehetnek büszkék a lángosukra, amely az alábbi recept szerint készül.
Hozzávalók: 50 dkg liszt, 2 tojás, 2 dl tej, 2 evőkanál cukor, 2,5 dkg élesztő, csipetnyi só, 1 evőkanál zsír. A töltelékhez: 1 kg krumpli, 1 nagy csokor kapor, 2 kávéskanál só, 3 evőkanál cukor, 1 vaníliás cukor, 1 evőkanál tejföl, 1,5 dl tej. A tepsihez és a kisült tésztára zsír, a lángos tetejére 1 tojás. A krumplit megtisztítjuk, átmossuk, és egy kávéskanál sóval puhára főzzük.
A lángoshoz két dl tejet meglangyosítunk, teszünk bele egy púpos evőkanál cukrot, belemorzsoljuk az élesztőt, és megvárjuk, míg megkel. A liszthez egy evőkanál cukrot, két tojást, az élesztős tejet, házi zsírt és csipetnyi sót adunk, majd hólyagosra kidagasztjuk. Lisztezett deszkán négy cipóra szétválasztjuk, és letakarva 25 percig kelesztjük.
A megfőtt krumplit áttörjük, kicsit hűlni hagyjuk. A kaprot apróra vágjuk. A krumpliba kaprot, sót, cukrot, vaníliás cukrot, tejfölt, és hideg tejet keverünk. A tepsit kizsírozzuk.
A megkelt cipókat egyenként szögletesre sodorjuk, négy sarkát a közepéig felhajtjuk, hogy bejelöljük azt a helyet, ahova gazdagon halmozunk a töltelékből. Újra visszaborítjuk a sarkokat, és a lángost tepsibe tesszük. Felvert tojással átkenjük a tetejét, a tepsiben még egy kicsit állni hagyjuk, és előmelegített sütőben kisütjük. Olvasztott zsírral még forrón átkenjük a tetejét, ez lágyítja a tésztánkat. Cikkekre vágva kínáljuk. A kapros lángost sósan is elkészíthetjük, akkor a töltelékébe nem kerül cukor, viszont több sóval ízesítjük.
Kovács Béláné Pető Magdolna
